…aztán majd elkötünk egy kombájnt, jó lesz nagyon, hidd el…
p.s.:
…aztán majd elkötünk egy kombájnt, jó lesz nagyon, hidd el…
hallelujah.
Ha lenne időgépünk, lehetőségünk is lenne rá, hogy a szerencsétlen Évának, a bibliainak, tudja, vigyünk valami olvasnivalót, csökött női magazin formájában, vagy csupán annak egy kivonatát, miért is ne alapon…
Namármost, hirtelen felindulásból a Burdára gondoltam, a kivonat pedig nyilvánvalóan oldal-Burda néven futna. Érti…
...calm to the touch
Van egy simogató-keze, egy sima, cseppfolyóssá puhult tenyér, amire kék golyóstollal az emlékeit írja, és van egy másik, kiszálkásodott, vak tenyere, amivel az ökölbe szorult érzéseidet ütlegeli beléd, majd fényszennyes-szerelmétől túlfűtve benyúl a bordáid közé, nedves ujjhegyekkel, -csupa erotika-, hogy kerek-fejű gombostűkként a szívedbe szúrva elmondja azt is, amit nem ragaszthat ki sárga cetlikkel a homlokodra…
a különbség csak egy vasbetonfalnyi távolság, háttal állva, szembe-szélben.
heart protector.
Rúzsfoltos cigarettavégek utáni meteorzúgás a fejemben, tarkó-ügető, szín-harmonizáló szív-harmonika, agyfélteke-koccanás, idegrost-karambol, vagy figyeld inkább a túlpihent arcok kedves és unkedves orrnyergét, ahogy hintáznak rajtuk a kipárásodott álmok, ugye, neked is felhabzik a hátadon a nyugalom?
Exhibicionista a lelkem, anyagtalanul magamutogató légbőlhányt-vetett, szedett-vedett, aztán mindent levedlett szenvedélyes-hulladék-szelet…ezt szeresd, nincs más…még ha kimeríthetetlen is a vágy-büdzsé.
holnaputánbejöhecc.
Csonkig szívott, elhullt-elmúlt reggelekből összemontírozott, poszttraumás stressz a ma. Elolvad a fájdalom a szádban, mint egy félig megrágott, eper ízű szopogatós-cukorka, kimozaikozod magadból-önmagad, barátságosan öklendezve a vécékagyló felett, egy szebb napért sorra áthányva egymáson a tegnapokat, mintha lenne bármi jelentősége, bámulsz ki a semmibe, az ablak mögött sorjázó ürességbe, és hogy újabb-és-újabb kockává rémített mosolyok mögül bátortalanul beleköphess a tükörbe, légy kedves, fegyelmezett, végtére is anyád jómodorra tanított, apád meg káromkodni, de embert nevelni, azt egyik sem tudott belőled.


Legutóbbi hozzászólások